Japán

Tengerparti országok, szigetországok egyik jellemzője, hogy étkezési szokásait a tengerek, óceánok vizeiből kinyerhető táplálékok befolyásolják. Ez alól Japán sem kivétel. Érdekes módon nemcsak a geológiai adottságok, hanem a történelem is erről tanúskodik: a feljegyzések alapján a középkorban éhínség uralkodott, és az országban a kevés termőföld nem adott elég élelmet az egyre gyarapodó népességnek. Így a japánok a kínaiaktól ellesett módszert kezdték használni, vagyis a húst helyettesítették a szójával, ezt egészítette ki az egyre nagyobb hangsúlyt kapott hal-étrend.
A kialakult étkezési kultúrának, a szója, a zöld tea, és a hal fogyasztásának köszönhetően Japánban jóval kevesebb daganatos betegséget, szív- és keringési problémát regisztrálnak a lakosság körében napjainkban, mint a világ többi országában. Az egészséges étrend eredményeképp például 66%-kal kevesebb a tüdőrákos beteg, mint az ugyanolyan dohányzási szokásokkal rendelkező angoloknál. Megvizsgálták, hogy azoknak az embereknek, akik sok friss halat fogyasztottak, jóval alacsonyabb volt a vérnyomásuk és a vérük koleszterinszintje.
Orvosilag is igazolható tény tehát, hogy a friss hal jótékonyan hat az ember szervezetére. Lássuk tehát, mi is a titka a sushinak - a japánok egyik nemzeti eledelének.
A sushi változatos, számtalan módon elkészíthető, egyszerű és roppant egészséges. Tenger gyümölcseinek (halfélék, rákfélék, kagylófélék), zöldségek, tengeri hínár és rizs felhasználásával készül, ezért magas protein-, B-vitamin tartalom és sok ásványi anyag jellemzi. Az éttermekben mindig a szezonnak megfelelő alapanyagok segítségével készülnek el a fogások. A diétázók számára is igen ajánlott: még a legzsírosabbnak számító, lazachúsból vagy angolnából készült halétel is alig 400 kalóriát tartalmaz adagonként. A polip- vagy rákfélékből készült fogások még ennél is kevesebb (kb. 100) kalóriát tartalmaznak. A rizs, a hínár és a zöldségek további ásványi anyag- és vitamin-bevitelt biztosítanak szervezetünk számára. A barna rizs használatával rostban különösen gazdag ételhez juthatunk. A "korona ékköve" mindenképpen a tálalás: az ízek harmóniája és a látvány sokszínűsége mind hozzájárul a fogás teljes élvezetéhez.
A nyers hallal, kagylófélékkel azonban vigyázni kell, mivel a várandós anyák számára veszélyes lehet fogyasztásuk. Viszont nem mindegyik sushi készül nyers halból; a rákféléket, angolnát legtöbb helyen megfőzik a tálalás előtt. Fontos azt is figyelembe venni, hogy nyers halat csakis frissen ehetünk.

Íme tehát egy japán recept, a sushi elkészítésének egyik módja.
Hozzávalók:
- Só és olaj nélkül főtt rizs, amelyet forrón leöntünk és összekeverünk 1-2 dl sós-cukros-ecetes vízzel. A rizs akkor jó, ha egy kicsit ragacsos, de nem túl nedves, s az sem baj, ha kihűl.
- Lazac, melyet egy tálcára rakva 4-5 cm-es csíkokra vágunk, és megsózunk.
- Ananászkonzerv, kaviár, sonka, zöldhagyma (kiegészítők, ízlés szerint).
- Kis tálkákban külön: szójaszósz.
- "Nori", azaz tengeri hínár (általában 10x10 centiméteres, préselt formátumban kapható).
Elkészítése:
Vegyünk egy darab norit, tegyünk rá 1-2 evőkanálnyi rizst, és terítsük el. Ezek után helyezzük rá a lazacdarabkákat. Majd tetszés szerint jöhet az ízesítés: sonka, ananász, kaviár, hagyma. Tekerjük fel a norit, a végét mártsuk bele a szójaszószba. Szakéval (rizspálinka), sörrel vagy zöld teával kínáljuk.

Japán gyomornaptár

A japán étkezési hagyományok betartását, bizonyos rituális ételek fogyasztását olyannyira szigorúan vették, hogy külön naptárban jegyezték, mikor mit illik az asztalra tenni:
A holdnaptár szerint újév első napján algát, főtt gesztenyét, halat szokás enni, a harcosok - mivel nekik nem tilos - vaddisznó- és szarvashúst fogyasztanak. Az I. hónap 7. napján "hétféle fűvel" készült rizslevest (nanakusa) esznek, a III. hó 3. napján zöldséges rizspástétomot (mochi), hozzá őszibarackfa virágával ízesített rizsbort fogyasztanak. Az V. hónap 5. napján egy nádféleség levelébe göngyölt rizsdara és íriszgyökérrel illatosított rizsbor járja. A VII. hónap 7. napján búzalisztből gyúrt metéltet készítenek, a IX. hónap 9. napján az ünnepi rizsborba teavirágot hintenek. A X. hó a vaddisznó hava; ezért a hónap első napján a harcosok vadmalac húsával készült rizspástétomot esznek, hogy elűzzék a betegségeket, a XII. hónap 8. napján pedig rizslevest, hogy átmelegítsék a belső szerveket.