A Benelux államok konyhája, étkezési szokások
Hollandia élelmiszertermelés szempontjából jó adottságokkal rendelkezik. Mezõgazdasága belterjes, elsõsorban zöldségféléket termesztenek. Hagyományai vannak a szarvasmarhatartásnak, tejtermékeik, elsõsorban sajtjaik világhírûek. Régebben a gyarmatokról is áramlottak különféle fûszerek és egyéb élelmianyagok az anyaországba. Másrészt a tenger is sokféle nyeranyaggal szolgál. A holland halpiacokon óriási mennyiségben láthatunk tõkehalat, lepényhalat, nyelvhalat, angolnát, heringféléket.
Az egész világon ismert lett a sózott "Matjes" heringjük. A fiatal heringeket nagy tömegben halásszák ki, még a hajókon megtisztítják, lesózva pácolják. Azután megjelenik a vendéglõk étlapjain, de árusítják utcán is. Finomra vágott vöröshagymát, barnakenyeret és persze bõven sört fogyasztanak hozzá. Jóminõségû pácolt heringet és heringsalátát is készítenek belõle.
A meleg halételekhez gyakran a róluk elnevezett vajas, tejszínes, tojásos hollandi mártást adják. Elõételként gyakran szerepelnek hideg halételek, kagyló-, ráksaláta, rákkoktél, füstölt lazac, de kedvelt a füstölt angolna is. Ugyancsak elõételként szívesen fogyasztanak gyümölcsöket, elsõsorban sárgadinnyét, grape fruit-ot.
Leveseik között megtalálhatók a püré- és krémlevesek, -napjainkban gyakran levesporból készítik - zöldséglevesek, jellegzetes a szárított sárgaborsóból készült püréleves, amit füstõlt kolbászkarikákkal és fekete kenyérre tett húsos füstölt szalonna szeletekkel tálalnak, a zellerrel, póréhagymával tálalt a paradicsomleves. A levesekhez általában bõven adnak levesbetétet. Ünnepi alkalmakra teknõsbékalevest, ököruszálylevest és erõlevest készítenek. Kedveltek az egybesült húsok és a frissen sütött kiadós steaekek, ezekhez a rizs és a burgonyaköret mellett általában többféle zöldséget is adnak. Kedvelt a marha, a borjú, a bárány, de fogyasztanak sertést is, és nagy a választéka a szárnyasoknak is. Sok salátát fogyasztanak, az olajos, citromos ízesítést kedvelik.
Meg kell említeni a " Nederlandse Koffietafelt", a holland kávéasztalt. Általában délutáni étkezés, gazdagon megterített uzsonnaasztal, ahol a sütemények, kávé és tea mellett megtalálhatók a különféle felvágottak, hideg sültek, sonka, hideg halételek. Készítik úgy is, hogy személyenként állítják össze a gazdag választékú tálat. Ugyancsak szólni kell az egyszerû fûszeres vagdalthús golyókról, amit minden étteremben, pavilonban, bisztróban árulnak különféle köretekkel.
Sokféle apró, édes és sós teasüteményt készítenek, az egyéb süteményeik rendszerint gyümölcsök felhasználásával, vajkrémmel, tejszínnel készülnek. Nagy a gyümölcs-, valamint a fagylalt- és parféfogyasztásuk.
Napközben délelõtt és délután is tartanak egy egy rövid munkaszünetet, amikor kávét, kakaót vagy tejszínes teát fogyasztanak. Reggelire bõségesen étkeznek, az ebédet meghatározza a modern élet, általában az ebédszünetben elfogyasztott gyors, egyszerû étkezés, vacsorára komplett étrendet esznek.
Világhírûek a Bols cég által gyártott holland likõrök. Söreik jó minõségûek, így a sörfogyasztás Hollandiában magas.
A holland vendég takarékos, szálláshelyen megelégszik az egyszerûbbel, ha az tiszta és olcsó, ugyanúgy az egyszerû ételekkel, ha az jóízû és olcsó.
Belgiumban a vallon tartományokban a francia nyelv és a francia szellem uralkodik. A flamand tartományokban egy más, a hollandiaival rokon nyelv a meghatározó. Természetesen igaz ez a konyhamûvészetükre is.
Belgiumra erõsen hatott és hat ma is a francia konyha, a francia étkezési szokások. Így pl. reggelire nem esznek sokat, tulajdonképpen délben sem, vacsorára szeretnek kiadós, komplett étrendet fogyasztani. Az étkezést aperitíffel kezdik. Köretként nem adnak annyi zöldséget, mint a franciák, sokféle burgonyaköretet készítenek. Az étkezést általában sajttal fejezik be.
Luxemburg aprócska állam Németország mellett. Konyhájukra, étkezési szokásaikra elsõsorban a német és a francia gastronómia hatott.
